Egy hotel vezetése bizony egyszerű. A főnöknek kell meghoznia minden fontos döntést, és emellett még tekintettel kell lennie a többi dolgozóra a recepcióstól kezdve, a takarítókig, és minden egyes alkalmazottnak segíteni és olykor ráncba szedni őket. Nem tartom magam olyan szigorú főnöknek, igyekszek jó kapcsolatot ápolni a beosztottaimmal, de sajnos néha nap-mint-nap problémába ütközöm. A vendégekről nem is beszélve! Olyan igényeik vannak, és problémáik, hogy az manapság elképesztő. Persze van amikor jogos a vendég kritikája, észrevétele, problémája, ilyenkor mindig próbálunk segíteni, de amikor nem tudunk mit kezdeni a problémájával, akkor elnézést kérünk, és megmondjuk, hogy nincs mit tenni. Igaz az is, hogy a hotelben még van mit fejleszteni. Ezzel tisztába vagyok! S igyekszem a befolyt összeg jelentős részét a felújításra költeni.

Van egy idősebb vendégünk, Rozália, aki szinte már törzsvendégnek számít. Egy évbe többször is lejön hozzánk, inkább a téli hónapokban, nyáron az unokáival van, vigyáz rájuk, már sokat panaszkodott róluk, mert nagyon rosszak, és egész nyárra le vannak passzolva a nagyihoz, néha sajnálom is az öreglányt. Viszont ennek ellenére imádja az unokáit. Ő csak télen tudja kipihenni magát, így mindig gondoskodunk róla, hogy a lehető legjobban érezze magát. Idén már októberbe elérkezett hozzánk.

  • Csókolom Rozália! Hogy tetszik lenni? – üdvözöltem a kedves nénit.
  • Jó napot fiatalember! Hogy is hívják magát? Gábor?
  • Gergő.
  • Na majd, nem. Ne haragudjon, mindig összekeverem.
  • Ne aggódjon, nem haragszom. Örülünk, hogy itt van!
  • Én is örvendek, nagyon kellet ez már nekem… tudja tegnap érkeztem, és volna egy észrevételem.
  • Parancsoljon, hölgyem!
  • Szóval… tegnap este olyan hideg volt… annyira fáztam, nem bírtam aludni se.
  • Miért nem szólt le a portásnak, hogy állítsa nagyobbra a fűtést?
  • Jaj, nem akartam zavarni az urat olyan későn…

Rozi néni és az ő szerénysége. Ezt követően több panasz jött arra, hogy hideg van. Beszéltem a portással azt mondta, hogy már így is rengeteget fizetünk a fűtésre, ezért nem állította át. Megmondtam neki, hogy állítsa magasabb hőfokra, de sajnos igaza volt. Rengeteget fizettünk a fűtésre, hiszen a hotel elég nagy.

Aztán elgondolkodtam… lehet váltanunk kéne. Már több ismerősömtől is hallottam, hogy a konvektoros fűtést lecserélték elektromosra. Aztán utánanéztem a dolgoknak. Körülbelül ki tudtam kalkulálni, hogy mennyibe fájnak manapság az elektromos padlófűtés árak, így hamar rájöttem, hogy nagyon megéri. Ráadásul mivel energiatakarékos, a hotel hírnevét is megdobhatja. Szerintem ez az év ötlete! Előre tájékoztattam a dolgozókat a tervemről, akik nagyon örültek neki, és támogattak. Így aztán fel is hívtam őket, a szakemberek pedig kijöttek felmérni a terepet. Ahogy haladt előre a munkafolyamat, egyre biztosabb voltam a dolgomban.

Nemsokára az elektromos padlófűtés elkészült. Következő évbe Rozi néni szintén megtisztelte hotelünket a jelenlétével. Amikor meglátott, ő köszönt rám:

  • Jó napot kívánok Gergő! Nagyon örvendek!
  • Csókolom a kezét Rozália! Minek örvend ennyire!
  • Hát annak, hogy milyen kellemes itt lenni! Végre eltűntek azok a csúnya radiátorok, és ha jól érzem… padlófűtés van?
  • Bizony, kedves Rozália! Látja, mi mindent megteszünk a kedves vendégekért! – mondtam büszkén.
  • Azt látom! Maga egy aranyember!
  • Na, azért ne túlozzon, kérem! – pirultam el.
  • Én sosem szoktam túlozni. Maga nagyon jól vezeti ezt a szállodát! Ha akarja, szólok a vejemnek, újságíró a kedves, hogy írjon egy dicsérő cikket a maga szép hoteléről!
  • Rozália, zavarba hoz…
  • Ne szerénykedjen fiatalember! Sok sikert kívánok a továbbiakban! – mondta, majd elsietett.

Először nem hittem neki, de aztán nem sokkal az eset után tényleg megjelent egy cikk az egyik utazásokkal foglalkozó lapban az én hotelemről. Azután pedig megnőtt a forgalom is! Elvégre ki ne szeretne egy olyan hotelben pihenni, ahol teljes mértékben minden a vendégek igényeire és kérésére van szabva? Hálás voltam magamnak, hogy be mertem vállalni az elektromos padlófűtés kiépítését az egész hotelembe.